Állnak a tálak a csepegtetőben
Állok a kádban, ebédidő benn,
benn a szívemben, felfalok
minden egynyári lovagot.
Paprika, gomba, paradicsom
grillágyában gomolya, nyom,
nyom a kétélű kaszajba,
keresztbe nyeltem magamba.
Állok a kádban, csepelygek,
száraz edény, pityergek,
emésztek sok daliát,
értem vínak odaát.
Üres edény, üres ma,
üres vagyok magamba,
üres rám a zuhanyrózsa
elhervadok pipacs módra.
(Pipacs, pipacs –
lelkem, kikapcs.)
2011. június 13., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése